Összefoglaló és javaslatcsomag

   A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület is csatlakozott ahhoz az országos kampányhoz, amelynek célja, hogy olyan ügyekre hívja fel a leendő országgyűlési képviselők figyelmét, amelyek fontosak és nagyobb figyelmet igényelnek. Miskolc városa számára - a civil szervezetek szerint - az egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívás a szétszórtan kialakult szegregátumok. Ezek a városi területek olyan problémás gócpontok, amelyek nagymértékben meghatározzák az ott élő emberek életét, valamint az egész városra kihatnak. Emiatt szeretnénk, hogy pártállástól függetlenül a 2022-es választásokon megválasztott képviselők (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. és 2. számú országos egyéni választókerület) a civilek és szociális szakemberek javaslatait figyelembe véve támogatná a szegregátumok felzárkóztatását célzó intézkedéseket. A következő javaslatok születtek a Helyi Önrendelkezési Fórumon.

   Elsőként fontos megemlíteni azokat az alapvetéseket, amelyek nem konkrét javaslatok, de általánosságban elengedhetetlenek a szegregátumok felzárkóztatásához és felszámolásához:

  Olyan komplex megoldásokat kell találni, amelyek egyszerre több területen hatnak. Az oktatási, infrastrukturális vagy a segélyezési rendszer külön-külön történő megreformálása nem elégséges. A különböző részterületeket összefüggésükben kell fejleszteni.

   A szegregátumok megszüntetésének módja nem lehet az egyszerű fizikai felszámolás. Sok évnyi tapasztalat bizonyítja, hogy ezek a megoldások csak a hátrányos helyzetű csoportok áthelyeződését eredményezik, sokszor tovább rontva az addigi helyzeten. Ehelyett olyan fejlesztéseknek kell megvalósulniuk, amelyek az adott szegregátumokban élő embereket helyben segítik hozzá a felzárkózáshoz.

   El kell vetni a projektalapú gondolkodást, ehelyett hosszú távú fejlesztési stratégiákat kell létrehozni.

 

I. Lakhatással és infrastruktúrával kapcsolatos javaslatok

Alapvető infrastrukturális fejlesztések támogatása a szegregátumok területén:

   Az alapvető infrastruktúra (víz, áram, gáz, stb.) fejlesztése, vagy éppenséggel bevezetése elengedhetetlen. Ez a feladat például - az elhangzottak szerint - Lyukóbánya esetében törvényileg kötelező lenne a város számára, ha a városrészt belterületté nyilvánítják. Ez azonban olyan terhet róna a városra, amelyet a mindenkori önkormányzat önmagában nem tudna megoldani. Kormányzati elköteleződésre lenne szükség hozzá.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása a szegregátumok területén: 

  Számos szegregátum területén hiányoznak, vagy a városi átlagnál sokkal rosszabb minőségűek a közutak, ezeknek a fejlesztése szintén külső infrastrukturális forrásokat igényelne.

Szociális bolt létrehozásának támogatása a szegregátumok területén:

  A nagy kiterjedésű szegregátumok területéről hiányoznak a piaci alapú boltok. Szociális boltok létrehozásának segítségével ez a hiányosság megszüntethető.

Digitális elérés fejlesztése szegregátumok területén: Az elszegényedett területeken élők számára az egyik legnagyobb hátrány, hogy jóval kisebb arányban férnek hozzá az infokommunikációs technológiákhoz. Egy szabadon, de ellenőrzött körülmények között használható “Digitális ház” létrehozásának támogatása elősegítené a területen élő emberek társadalmi felzárkózását.

Energiaszegénység megszüntetése érdekében források bevonása az ingatlanállomány javításával és a megfelelő fűtési rendszerek szociális alapú támogatásával kapcsolatban:

  A szegregátumok területén az egyik legnagyobb környezeti és gazdasági probléma a korszerűtlen fűtési rendszerek és a hiányos szigetelés. A szemétégetés olyan egészségügyi 2 károkat okoz, amelyeket nem csak közvetlenül a területen élő emberek, hanem az egész város elszenved. Komplex ingatlanfejlesztési támogatással ez a probléma csökkenthető, hosszútávon pedig felszámolható lenne. Ezzel együtt megszűnnének az életveszélyes ingatlanok a szegregátumok területén.

Plusz források biztosítása az önkormányzati bérlakás-rendszer bővítésére:

  A legkiszolgáltatottabb csoportok számára megoldást nyújthat, ha megfelelő minőségű önkormányzati bérlakásokhoz juthatnak. Egy kellően kiterjedt önkormányzati bérlakás-rendszerrel megakadályozható, hogy a szegregátumokban kialakuló lakhatási probléma hosszú távon újratermelődjön.

Közösségi terek kialakításának támogatása:

  A szegregátumokban élők számára kifejezetten fontos, hogy a szomszédsági szolidaritásra építve támogathassák egymást. Amennyiben a területeken létrejönnek olyan közösségi terek, ahol az ott élő családok kapcsolódhatnak, szakmai - közösségfejlesztő - segítséggel közösségi szintű megoldásokat kereshetnek problémáikra.

 

II. Társadalmi- és szociális kérdések, egészségügy és oktatás

  Több anyagi- és humán erőforrást különítsenek el a megfelelő integrációs programok megteremtésére és kivitelezésére. Továbbá felmerült a nyugdíjas korosztály önkéntes bevonásának lehetősége.

  Szólítsák meg a helyi szakembereket - a programok kidolgozása és megvalósítása szintjén egyaránt. Az egyetemi hallgatókra is lehet támaszkodni: mentorprogramok beindítására és a hátrányos helyzetű gyermekek csoportos- és vagy egyéni mentorálására is lehet ösztönözni őket - megfelelő együttműködések mentén ez közös érdek is lehet. Kiegészítő javaslatként megfogalmazódott, hogy a fiatal szakembereket városunkban kell tartani. Ezt elősegítheti az önkormányzati bérlakás-rendszer optimalizálása.

  Tegyék érdekeltté az oktatási intézményeket abban, hogy befogadóbbak legyenek a hátrányos helyzetű gyermekekkel szemben: fontos egy “esélyegyenlőségi” kötelező kvóta bevezetése, a minőségbiztosítás és a megfelelő szakemberek biztosítása minden iskolában. Szükséges a tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 életévre. Az adósságkezelési, hátralékkezelési és segélyezési programok újraélesztése is prioritás: a különböző problémák mentén egyénre optimalizált megoldást nyújtó segítségre van szükség.

  Egyéb, az oktatással kapcsolatos javaslatok:

➢ A felzárkóztatásra szoruló gyermekeknél hamarabb kezdjék el az oktatást/fejlesztést.

➢ Elengedhetetlen a szülők bevonása a tanulási- és fejlesztési folyamatokba. ➢ Egyéni igényekre szabott oktatási programokra van szükség; olyanokra, amelyekben partnernek tekintik az embereket..

➢ A felsőoktatásban szükség van a változtatásra: a szociális területen tanuló hallgatók találkozzanak a szegénység, mélyszegénység problémájával, és mindez ne csak az oktatóteremben történjen meg, hanem terepen is. Fontos az érzékenyítő programok/foglalkozások bevezetése, hiszen az alapvető kulcsszavak az értékteremtés, a bizalom és a tisztelet kell, hogy legyenek. ➢ Lehetőséget kell teremteni a találkozásokra a szegregációban élők és a többségi társadalom között.