Tevékenység célja

A közösségfejlesztés módszertanát tekintve a szívességcsere tulajdonképpen egy eszköz, melynek célja az együttműködési készség és a cselekvőkészség fejlesztése, valamint a lakosság aktivizálása. Az avasi lakótelepen jellemző a nagyfokú atomizáltság, magány. A szolidaritás alacsony fokú, a kapcsolatok esetlegesek, az emberek zárkózottak, így érdekeiket nem tudják megfelelően képviselni.

A kezdeményezés valós helyi igényekre reflektál, mivel a célcsoport viszonylag alacsony státuszú emberekből áll, a szívességcsere keretein belül pénz nélkül férhetnek hozzá az általuk igényelt szolgáltatásokhoz. Az így létrejövő közösség az egyesület által mentorált kisközösségek hálózatának a részévé válik.

Feltételrendszer

• Kezdeményező készség: Szakmailag a szívességcsere egyik alapvető feltétele a kezdeményező/közösségi szemlélettel rendelkező szakember, aki koordinálja a közösségi folyamatot, a rendszeres, ütemezett közösségi munkát.
• Szakmai tudatosság, képessé tétel: A szakember segíti a folyamatot a közösségben tudatosítani, emellett gondoskodik a képessé tételről. A további feladata, hogy megtalálja azokat a helyi kulcsembereket, akik a tervezésben/szervezésben is részt vállalnak és bevonnak megfelelő létszámú helyi személyt.
• Információáramlás, kommunikáció: Gondoskodni kell a folyamatos, ütemezett, jól strukturált időbeosztásról, tudatos információáramlásról. A kommunikáció biztosítása online és offline is feladat, tekintettel a korosztályonként eltérő szokásokra. A kommunikációs terek és az azokban aktív helyi emberek összekapcsolása, összekötése több formában is lehetséges, például a rendszeres közösségi beszélgetéseken vagy egy rendezvény keretében, ahol találkozik a csoport valamennyi tagja.
• Közösségi animálás: A szakember képviseli, ha kell, a közösség által megfogalmazott feltételrendszer alapjait, illetve azt, hogy egyáltalán ne legyen pénzforgalom a szívességek között. Tudatosan segíti a bizalom alakulását, hiszen a cserét lebonyolítók a létrejött bizalmi kapcsolatok alapján döntik el, hogy kik szeretnék egymást támogatni; például valaki elvállal egy háromórás gyermekfelügyeletet, egy rövidebb időtartamú, félórás csap szerelésért cserébe.
• Közösségi szabályalkotás támogatása: Tudatosítja a közösségi szabályalkotás fontosságát, a tapasztalatok mentén alakuló megállapodásokat, amik a cserék szerteágazó lehetősége során tisztulnak, például hogy nem feltétlenül annak kell a szívességet visszaadni, akitől kapták, hanem bárkinek, aki a kör tagja.

A szakember támogatásával rendszeresen, például havi egyszer történik egyeztetés, megbeszélés, ekkor tovább pontosítják a csoport működését, megteszik a szükséges módosításokat, folyamatot terveznek, beszámolnak tapasztalataikról, egyeztetik a bevonás stratégiai lehetőségeit.

Alkalmazott eszközök, módszerek

Bevonás: Ahhoz, hogy jól működjön a szívességcsere, fontos az új emberek bevonása. A közösség a megszólítás alkalmaival a kulcsemberekre fókuszál, őket motiválja, hogy folyamatosan hálózatosodjanak. Ezenfelül a szakember felhívja a figyelmet a népszerűsítés folytonosságára, amiket különböző eszközökkel tehetnek meg: a tevékenység közösségi oldalokon való promózása, valamint plakátok, szóróanyagok, a szívességcserékről falitábla, beszámolók, fotók készítése. Tehát a bevonás egyszerre történik offline és online.

Nyilvánossági eszközök, külső kommunikáció: A csoport a szakember koordinálásával létrehozhat akár egy közösségi felületen belül egy – mindenki számára nyílt – oldalt. Ide kerülnek fel a beszámolók, fotók, média megjelenések, idézetek, cikkek a szívességcserével kapcsolatban, melyek bemutatják a megvalósult példákat; illetve a jövőbeli szívességcserék lehetőségei, akár vizuálisan megjelenítve.

Belső kommunikáció: A nyilvános oldal mellett érdemes működtetni egy online zárt csoportot is, ahol a szívességek felajánlása, kérése, élménymegosztás és megbeszélések rögzítése történik. A szívességcsere zárt csoportja számára létrehozott nyílt oldal is bevonzhatja a helyieket a szívességcsere körbe. A szakember koordinálásával a konkrét szívességcseréket az Avasi Közösségi Kávézóban lehet lebonyolítani. Erre a célra egy füzetet használhatnak, ami nyilvántartja, követhetővé teszi a cseréket. A felajánlásokról és kérésekről egy tábla tájékoztatja az érdeklődőket, mely a Kávézó kirakatában található.

Motivációépítés, csoportgondozás: Fontos, hogy a szakember részéről megjelenjen a folyamatos, tudatos motivációépítés, a megfelelő irányba tett orientálás. A sikereket hangsúlyozza, a kudarcokat a csoportos ülés keretein belül dolgozzák fel közösen.

Eredmények, kimenet

Az eredmények két szinten jelennek meg. Egyfelől közösségi szintű eredmények születnek a szívességcsere által: tervezett együttműködés, a közösségtudat erősödése, mely által nő a szolidaritás, mérséklődik az atomizáció, nő a cselekvőképesség. Másfelől pedig megjelennek az egyéni szintű eredmények, melyek nem csak az egyének testi egészségükben és anyagi jobblétükben mutatkoznak meg. Megerősödnek identitásukban, fokozódik az önértékelésük azáltal, hogy észlelik és tudatosítják a képességeiket, melyeket szívességként felajánlhatnak. Nő a kapcsolati hálójuk, ami fontos erőforrása mind az egyéneknek, mind a közösségi-társadalmi szintnek. A segítségadás önmagában örömforrás, mivel elismerést és elfogadást kapnak, így csökken a mentális betegségek kialakulásának rizikója is.

Szakirodalom

Bodorkós Barbara, Kajner Péter, Kovács Edit, Peták Péter, Péterfi Ferenc: Rajtunk múlik - Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön?
http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/1c4dc4b986e230d1c1256a08003a235e/46550f17dd9b2740c12570770036872d/$FILE/Rajtunk%20m%C3%BAlik.pdf

Paul Henderson (2006): A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata. In: Parola, 2006. 4. szám

Kovács Henrietta (2017): A közösségfejlesztés alapjai és a többfunkciós közösségi terek
http://www.kulturalisszemle.hu/7-szam/junior-kutatoi-muhely/kovacs-henrietta-a-kozossegfejlesztes-alapjai-es-a-tobbfunkcios-kozossegi-terek

Varga A. Tamás – Vercseg Ilona (1998): Közösségfejlesztés. Budapest, Magyar Művelődési Intézet

Vercseg Ilona (2006): Közösség és részvétel. In: Parola, 2006. 4. szám, 12-13. p. http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/cimsz/DA353DAFC6FBA390C125722D0035C7EF?OpenDocument

Vercseg Ilona (2013): A közösségi munka folyamata és módszerei