- Komposztálás
- Gyógynövényismeret, gyógynövénykert
- Kertművelés vegyszer nélkül – biokultúra, permakultúra
- Helyi fajták, tájfajták
KOMPOSZTÁLÁS
MIÉRT KOMPOSZTÁLJUNK?
Mert egy különleges és hasznos folyamat elindítói lehetünk. Egyrészt, a szemünk előtt válik a konyhai szerves hulladékból, a zöldségfélékből, a virágok szárából, a fűnyiradékból, a lehullott falevelekből, a levágott, összeaprított gallyakból élő, humuszban gazdag talaj. Másrészt, a kukába kikerülő és elszállításra váró hulladék mennyisége jelentősen csökken. Akár konyhakertet művelünk, akár dísznövényekkel telepítjük be a rendelkezésünkre álló teret, növényeink mindenképp meghálálják. Nem beszélve arról, hogy így nem szükséges szerves- vagy műtrágyát s egyéb talajerő visszapótló vegyszereket vásárolnunk, hiszen visszajuttatjuk a talajból kivonódott tápanyagokat. Így részesei lehetünk egy körfolyamatnak, ami egy környezetére figyelő és védő embertől elvárható.
CÉLJA:
- a hulladék mennyiségének csökkentése
- a talaj javítása
FOGALMAK:
Hulladék: azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
Szemét: olyan, jórészt vegyesen tárolt anyagok, melyeket nem tudunk, vagy nem akarunk tovább használni.
A HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÖSSZETÉTELE %-OS ARÁNYBAN:
- Bomló szerves anyag: 31,4%
- Műanyag: 21,5 %
- Papír: 17,2 %
- Vas, fém: 7,5 %
- Textil: 7,2 %
- Üveg: 6,6 %
- Salak, hamu: 3,4 %
- Egyéb: 5,7 %
MI SZÜKSÉGES A KOMPOSZTÁLÁSHOZ?
- Megfelelő hely: jó vízelvezetésű és árnyékos legyen
- Komposztáló: „tárolóedény” pl.: hulladék fából
- Aprító, vagy néhány kerti szerszám: ásó, lapát, vödör
- Komposztálható szerves anyag
KOMPOSZTÁLHATÓ SZERVES ANYAG
Konyhából, háztartásból:
- zöldségtisztítás hulladékai
- tojáshéj
- kávé- teazacc
- elszáradt szobanövénylevelek
- virágföld
- növényevő kisállatok ürüléke
- gyapjú-pamut-lenvászon maradék
Kertből:
- levágott fű
- gyomok virágzás előtt
- lomb, tűlevél
- szalma
- összeaprított ágak
- lehullott gyümölcsök
- elszáradt virágok
MI NEM KERÜLHET A KOMPOSZTÁLÓBA?
Például: műanyagok, sütőolaj, porszívó gyűjtőzacskó, ételmaradék, hús, csont, fertőzött, beteg növények, húsevő állatok alma stb.
A KOMPOSZTÁLÁS FELTÉTELEI
- Megfelelő oxigén ellátás → KORHADÁS
- Megfelelő nedvességtartalom → MAROKPRÓBA
- C/N arány: 25-30:1
- magas N-tartalmú anyagok: konyhai hulladék, zöldségmaradvány, fűnyesedék stb.
- magas C-tartalmú anyagok: fakéreg, forgács, avar, fűrészpor stb.
- Hőmérséklet → BOMLÁS, FERTŐTLENÍTÉS
A KOMPOSZTÁLÓDÁSI FOLYAMAT FÁZISAI
- Bevezető fázis: Gyűjtés közben megkezdődik, a hőmérséklet 40 °C-ra emelkedik.
- Lebontási fázis: mikrobiológiai bontás, átforgatás után beindul a könnyen bomló anyagok átalakulása, melyeket gombák, sugárgombák, baktériumok bontanak. Erősen hőtermelő szakasz, kb. 75 °C-ig emelkedik a hőmérséklet.
- Átalakulási fázis: A hőmérséklet folyamatosan csökken, megkezdődik a nehezen bomló anyagok bontása is. A komposzt benépesül talajlakókkal, az anyag színe folyamatosan sötétedik. → FRISS KOMPOSZT
- Érési fázis: A hőmérséklet tovább csökken, befejeződik a humuszképződés. → ÉRETT KOMPOSZT
GYAKORLATI TANÁCSOK
- Megfelelő aprítás
- A komposztáló feltöltése:
- Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm)
- Durvább felületű anyag, pl.: faapríték
- Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm)
- Föld, vagy korábban készített komposzt
- Durvább felületű anyag, pl. faapríték
- Keverés, átrakás: 6-8 hetenként ajánlott
- Az oxigénellátás javítása: kilyuggatott PVC csővel, melyet a halom közepébe állítunk
- Évszakonkénti teendők:
- NYÁR: nedvességtartalom megőrzése
- ŐSZ: túlzott esőzésnél takarás
- TÉL: takarás
- TAVASZ: túlzott esőzésnél takarás
A KOMPOSZT FELHASZNÁLÁSA
FRISS KOMPOSZT: elkészülése ideje 4-6 hónap. Csak a talaj felszínén használható, kiégetheti a talajt.
ÉRETT KOMPOSZT: 8-12 hónap alatt készül el. Sötétbarna színű, földszerű, egynemű, az erdei talajra emlékeztető szagú. A földdel összekeverve lassan hat, valamennyi növénykultúra számára felhasználható.
Az igényeknek megfelelően településenként ki lehet alakítani egyéni, vagy közösségi komposztáló helyszíneket. Ennek elkészítésében bárki részt vehet, az alapanyagot helyben meg lehet találni, szinte bármiből létrehozható; pl.: raklap, maradék kerítésdrót, deszka stb. A komposztálók helyes használatához szakmai segítséget nyújtunk. A közösségi komposztálás helyszínére ki lehet hordani az otthonokban összegyűjtött szerves anyagot s érdemes kijelölni egy személyt, aki kezelni fogja.
GYÓGYNÖVÉNYISMERET, GYÓGYNÖVÉNYKERT
Gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk.
A gyógynövények hatóanyagai
Alkaloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, kender, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi kikerics).
Cserzőanyagok: Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).
Glükozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (piros gyűszűvirág, tavaszi-héricsfű, gyöngyviráglevél).
Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).
Keserű anyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).
Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicgyökér, kankalingyökér, szappangyökér).
Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).
Vitaminok: A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint a friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a gabonafélék csíraolajából nyerünk.
A gyógynövények felhasználása
A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja (izolálja) a hatóanyagokat és azt tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban hozza forgalomba. Például a macskagyökérből nyugtató (valerin), mákgubóból fájdalomcsillapító (morfin), köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.
Az élelmiszeripar, ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.
A kozmetikai ipar: szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.
A bőriparban a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.
A dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkórófű, szagosmüge) illatanyag javítására használják.
Népi gyógyászat
A gyógynövények gyűjtése
A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.
- Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,
- Leveleket virágzás előtt és alatt,
- Termést a teljes érés idején,
- Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.
Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
Használhatunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagy forgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.
Szárítás
A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk (például padláson).
A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.
Tárolás
Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.
Gyakoribb gyógynövények
Dió: Régen fejtetű ellen is használták a diót, a likőripar is előszeretettel alkalmazza, a diókopácsból jó fapác készíthető. A diófa ellenálló, keménysége miatt egyik legértékesebb fa a fafaragók és asztalosok körében. A diókopácsot olívaolajban megfőzve jó hajkenőt ad. A szép és nemes diófa ábrázolása sok nép kultúrájában megtalálható. Erős illata állítólag elriasztja a bogarakat. A méhek atkafertőzése ellen is kiválóan alkalmazható. Értékes tápanyagai és magas tápértéke miatt érdemes naponta egy-két szem diót elfogyasztanunk. A diófélékben bővelkedő étrenddel megelőzhetjük az infarktus veszélyét. A dióbél kalóriatartalma hozzávetőleg a marhahúséval azonos, egyesek nyelvét, száj-nyálkahártyáját viszketést okozva irritálhatja! A dióavar erős hatóanyagai és a lomb sűrű árnyéka miatt a diófa alatt sok növény nem él meg, illetve ezért lombját össze szokták gyűjteni. Gyógyászati célra a növény levelét, termésének külső húsos burkát (diókopács), és a népi gyógyászatban a csonthéjon belül a terméseket elválasztó, éretlenül nagyon keserű hártyát hasznosítják. Csak a szép, egészséges levelet kell gyűjteni a száráról lefosztva, amit a fáról szedünk. Gyűjtési ideje: június-augusztus. A diókopácsot diószüretkor, szeptember táján kell gyűjteni. Ehhez érdemes kesztyűt húzni, mert lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét. A gyűjtött kopácsot jól szellőző helyen szétterítve alaposan meg kell szárítani, de a már megromlott, penészes részeket előtte és közben el kell távolítani.
- Külsőleg bőrbetegségekben, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma esetén lemosásra, borogatására alkalmazzák, aranyér ellen pedig a növényből készített ülőfürdő javallott.
- Belsőleg csak a népgyógyászat használja elvétve. A gyógyszeripar száműzte, mint gyógynövényt, pedig a diólevél jó féreghajtó, a dió vértisztító hatású, illetve gyomor- és bélhurut kialakulása esetén is alkalmazzák.
- A diókopács főzetét izzadás, bél- és gyomorhurut esetén javasolják.
- Maga a termés telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Növényi omega-3 zsírsavtartalma igen gazdag.
- A kemény héjú gyümölcsök előnye, hogy kitűnő E-vitamin források. A dió csökkenti a szívbetegség kockázatát, megelőzhetjük vele a szívinfarktust. Tiamint és niacint tartalmaz.
- A vegetáriánusok számára is igen hasznos, mert megfelelő fehérje és ásványi-anyag forrás. Átlagosan 75 dkg dióból lesz 30 dkg dióbél. A dióbél magas tápértékű, ízletes. 186 g fehérjét, 570 g zsírt, 117 g szénhidrátot, 17 g szerves sót, 28 g rostot tartalmaz kilogrammonként. A dióolaj gazdag telítetlen zsírsavakban és 72 % linolsavat (omega-6 zsírsav), valamint 20 % fehérjét és többféle vitamint is tartalmaz.
- A dió húspótló étel is lehet. A vegetáriánusok sok olyan tápanyaghoz juthatnak, amelyeket az ember hagyományosan állati táplálékokból vehet fel, például fehérjéken kívül, a B-vitaminok, a foszfor, a kálium, a vas és a réz. Amikor a diót kenyérfélével egészítjük ki, az étrendünk egészséges arányában fogja tartalmazni az összes esszenciális aminosavat. A dió, mint E-vitamin forrás is jelentős.
- A diólevél főzete segíti az emésztést, vízhajtó, vérképző és vértisztító hatású.
- Fürdőként alkalmazva csökkenti a gyulladással járó bőrtüneteket, a gyulladásos megbetegedéseket, hatásos az ízületek állapotának a javítására és a csontritkulás folyamatait is lassítja.
Fekete bodza: 3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa, fűszer- és gyógynövényként egyaránt felhasználható. A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, szélük fogazott. Virágai aprók, jellegzetesen illatosak. A termés fekete színű húsos bogyó. A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható.
A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegényember patikája”, ennek főzetével kezelték: a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is. Mindehhez kellő elővigyázat kellett, mert a virágok és a terméshús kivételével a növény minden része mérgező.
A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek. Erős szagú levét a legyek és egerek távoltartására permetezték. Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják. A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító.
Kislevelű és nagylevelű hárs: A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez vagy bőrápolószerként. Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle. Világos, idővel kissé sötétedő színe, jellegtelen textúrája van, a geszt és a szíjács nem különül el egymástól. Puha, könnyű faanyag, gyorsan szárad.
Alkalmazzák: nátha, reuma és köszvény kezelésére. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokat okozhat. A virág főzete (10 g szárított virághoz ¼ l víz) vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító hatású. Ezt a főzetet használják: nátha, idült köhögés, a tüdő elnyálkásodása, hörghurut és a vese okozta altesti bántalmak kezelésére. Kúrák idején a teát mindig ágyban, forrón kell inni. A fenti teafőzet mézzel vagy nyers cukorral a nátha ellen általánosan használt háziszer.
Len: A lenmagot (Lini semen) már a Kr. e. 14. században is termelték és használták gyógyszerként. Erre jó bizonyíték, hogy az egyiptomi sírkamrákban a halottak mellett találtak lenmagokat, melyeket valószínűleg útravalónak szánták a túlvilágra. Hippokratész már Kr. e. 500 körül említi a lenmagot testi fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben házi lenmag „Lini semen” néven hivatalos drog. Agyműködést serkentő és koleszterinszintet csökkentő hatása miatt ér- és szívbetegségben szenvedőknek ajánlott a fogyasztása. A lenmagot bélrenyheség, bélmegbetegedések és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. Székrekedés esetén a lenmag hatását úgy fejti ki, hogy a bélben megduzzad, ezáltal tágulási inger lép fel, mely serkenti a vastagbélben a perisztaltikát.
Lándzsás útifű: Levelét a virágzás kezdetéig gyűjtjük, és 30-50 °C-on gyorsan szárítjuk. Magját száraz időben, augusztustól októberig szedjük. A lándzsás útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések és kisebb égési sérülések esetén. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására köptetőként használják baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását, szünteti a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos. Külsőleg a népgyógyászat bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és vérzéscsillapításra használta. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást.
Vadrózsa: A virág termését, a csipkebogyót, akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamint tartalmaz, amely a citroménak a tízszerese. Emellett tartalmaz A-, B-, K- és P-vitamint; vasat és magnéziumot is. Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele.
Gyümölcse, a csipkebogyó, sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és dzsem, lekvár készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával növelik a szervezet ellenállóképességét. A csipkebogyó 60 °C alatt őrzi meg C-vitamintartalmát. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére vagy bólék készítésére.
Virága rózsavízként antiszeptikus hatású frissítő, levelének forrázata frissítő, összehúzó hatású gyógytea. Már az ókorban is a skorbut gyógyszerének tartották. Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. Mellékhatása nincs.
Rozmaring: Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára, azon belül a francia és olasz ételekre jellemző. Morzsolva forgalmazzák. Jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Mint minden áthatóan aromás fűszert, ezt is csak óvatosan szabad adagolni. Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít. Forrázatát ideg-, és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják. Nyersen és szárított állapotában is használják a fürdővizek, (gyógyfürdők) illatosítására, miközben a fürdőző szervezetét felfrissíti. Szaporítható tőosztással, de hamarabb lesz szedhető rozmaringunk, ha a 8–10 leveles hajtások csúcsait nedves homokban gyökereztetjük. Másik módszer, ha 10–15 cm hosszú hajtásairól, az alsó leveleket eltávolítjuk, egy pohár vízbe állítjuk, a gyökérkezdemények megjelenése után pedig nedves homokba ültetjük. Otthoni használatra cserépbe is ültethető.
Mezei zsúrló: Begyűjtése májustól júliusig tart, szárát a talajtól 5–6 cm-re vágjuk le. A növény számos gyógyászatban felhasználható anyagot tartalmaz. Gazdag ásványi anyagokban – szilícium (10%), kálium és kalcium –, amelyek vízhajtó tulajdonságaiért felelősek. A kötőszövetek, polipok és vérzések kezelésére használják. Gyógyteáit vese-, húgyhólyag-, emésztőrendszeri és prosztatabetegségek kezelésére alkalmazzák. Közismert vérzéscsillapító, orrvérzések kezelésére használják. Húgyúti fertőzéseknél, valamint ödémás lábaknál hatásos gyógyír. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál gargarizátuma hatékonyan segít. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz, ami az emberi szervezet számára létfontosságú elem. A népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták, de reuma és köszvény ellen is. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van és segíti a sebgyógyulást.
- Mezei zsurlótea: Csészénként 1 púpozott teáskanál mezei vagy erdei zsurlót 2,5 dl vízzel leforrázunk, 1-2 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 1-2 csészényit forrón kortyolgatunk el belőle.
- Gargarizáláshoz: Orbáncfűvel keverve a mandula- és a szájnyálkahártya gyulladása, szájpenész, fogínyvérzés vagy -gyulladás, krónikus hörghurut esetén naponta többször használjuk.
- Erősebb főzet: csészénként 2-3 púpozott teáskanál 2,5 dl forró vízzel. Tüdő-, méh-, aranyér-, gyomor- vagy orrvérzés esetén alkalmazzuk.
- Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. A vizeletet visszatartjuk, hogy végül erős nyomással kipréseljük magunkból. Ily módon legtöbbször a kövek is távoznak. Vesemedence-gyulladás és -gennyesedés esetén már egyetlen zsurló-ülőfürdő rendezheti az enyhébb eseteket. Ehhez, csak külső használatra igénybe vehetünk óriási zsurlót is, amelynek ujjnyi vastag szára van, és amely mocsaras réteken, meszes talajon terem. Ez azonnal segít.
- Ülőfürdő készítése: 100 gramm zsurlót éjszakára hideg vízben áztatunk, másnap felforraljuk, és a fürdővízhez öntjük. A víznek el kell lepnie a vese tájékát. Fürdési idő 20 perc. Nem kell megtörülközni, nedvesen fürdőköpenybe burkolózunk és az ágyban egy órán át gőzöljük magunkat.
Közönséges cickafark: A közönséges cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, de a levele komposztálásra is használható, pontosabban a komposztálandó növények bomlásának a folyamatát gyorsítja meg. A köztudatban és a kereskedelmi forgalomban a teljes növényzet, vagyis a cickafarkfű van jelen. Gyógynövényként csak a fehér virágzatúakat használják. Ezt elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatásra is használható. Fürdővízhez adagolva is kifejti gyógyhatását. Készítenek belőle illóolajat (kékolaj) vagy krémeket, kenőcsöket. Korán tavasszal vagy virágzását követően van a gyűjtési ideje. A vegetáció megindulásakor az egész fiatal, világoszöldhajtásokat gyűjtik, hiszen ezek képezik a legjobb minőségű alapanyagot, de később a leveleit, zsengébb hajtásait is lehet hasznosítani. Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, görcsoldó, emésztést javító, vérzéscsillapító, köhögéscsillapító.
- Tüdőbetegségek, torokgyulladás, tuberkulózis, légcső, gyomor- és bélhurut, magas láz, epehajtás, vese- és húgyhólyaggyulladás, epe-, vese-, gyomor- és bélgörcs, étvágytalanság, gyomor- és bélfekély, női betegségek, menstruációs görcs vagy erős vérzés, különböző vérzések, esetleg prosztatabántalmak, visszértágulat, vérszegénység, valamint magas vérnyomás esetén.
- Külsőleg: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, ekcéma, aranyér, fogíny- és szemgyulladás valamint hüvelyöblítés esetén alkalmazzák.
Közönséges ánizs: Az ánizsmagot általában egészben használjuk. Ha kell, össze is törhetjük, de mindig csak a szükséges mennyiséget, mert gyorsan elveszíti jellegzetes aromáját. Fűszerként az egész világon sokoldalúan használják, illóolajat, fehérjét, cukrot tartalmaz. Felhasználható főzelékek (vörös káposzta-, sárgarépa-, tök-, cékla- stb.), vadas ételek, mártások ízesítésére; ezeket egy kevés ánizs előnyösen érdekessé teheti. Gyakran teszik édességekbe, gyümölcskompótokba, édes rizsbe, köhögés elleni cukorkákba, pudingokba, tésztákba, süteményekbe, egyes vidékeken még a kenyérbe és a sós süteményekbe is. Sokféle italhoz adják, így puncsokhoz, szirupokhoz, likőrökhöz, édesborokhoz és teákhoz, de leginkább a likőrgyártásban jelentős.
Az ánizst étvágyjavító, emésztést serkentő, vértisztító, hurutoldó, idegerősítő, felfúvódást szüntető, gyomor-, bél- és epebántalmak elleni szerként is használják. A gyermekgyógyászatban, mint szélhajtó, szinte nélkülözhetetlen. Gyógyszerekhez ízjavítónak adják.
Magvaiból vízgőzzel illóolajat párolnak le. Származási helyétől függően, az ánizsmagból 6-9% ánizsolaj vonható ki. Használják illatosításra, gyenge hashajtónak és a belső elválasztású secretumok (tej, köpet) gyorsabb kiválasztására. A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazzák. A bőrt érzékenyítő és/vagy enyhén irritáló tulajdonságai miatt tartós, több hetes használata nem ajánlott. A háziállatok féregűző szereinek egyik alkotója.
Fűszerkömény: A legelterjedtebb és legkedveltebb fűszerek közé tartozik, már a Biblia is említi nagyszerű tulajdonságait. Európában a 13. században terjedt el. A fűszerkömény elősegíti a gyomornedv-elválasztást, s ennélfogva enyhítheti a nehéz emésztés okozta fájdalmakat. A szélhajtó teakeverékek fontos alkotórésze. Jótékony hatással van a levegőnyelésre, a felfúvódásra és a bélgörcsökre. Végezetül, karvontartalmának köszönhetően, a köménynek bélfertőtlenítő, baktérium-és gombaölő hatása van.
Szegfűszeg: Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges ízárnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle – főleg gyümölcsös, illetve alkoholos – italt ízesítenek vele.
Nemcsak a szárított bimbót használják, hanem a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli floris aetheroleum néven hivatalos drog.
Orvosi székfű: Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag-, és epezavaroknál - sebkezelésre, arc-, és hajápolásra javallják. Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.
Koriander: Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. A barnás-sárga, kemény, 3-5 mm-es mag (coriandri fructus) illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás. Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, likőrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.) A korianderlevél közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere; ma már hazánkban is többfelé termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig friss marad. Felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító, vértisztító teakeverékek alkotórésze.
Édeskömény: A növény fűszer és gyógynövény is egyben. Az édeskömény, mint növény a termesztése óta fokozatosan elkülönülő alfajokra osztható, így ide tartozik a közönséges édeskömény (F. vulgare var. vulgare), a római édeskömény (F. vulgare var. dulce) és az olasz édeskömény (F. vulgare var. azoricum). Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. A római édeskömény termése a fehér üröm és az ánizs mellett az abszint fő ízesítő anyaga.
Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. Egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk. Gyakran adják együtt hashajtó drogokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket.
Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. Aktiválja a női hormonokat, és ezzel enyhítheti a klimax tüneteit. Jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk. A késő menstruációnál 10 nappal annak ideje előtt kezdjük inni az édeskömény teáját, és utána rendszeresen, minden nap fogyasszuk azt.
Levendula: A közönséges levendula vagy hétköznapi nevén levendula (Lavandula angustifolia) az ajakosak (Lamiaceae) családba tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak. Elég csak megfogni őket és kezünk egész nap illatos marad.
A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Tartalomanyagai: illóolaj (1-3%), fő összetevői a linalol (20-25%) és linalil-acetát (30-40%), cserzőanyagok, rozmaringsav, kumarinok, flavonoidok. Az 1700-as években került Magyarországra.
Felhasználása: provence-i fűszerkeverék, gyros egyik alapfűszere, molylepkeriasztó hatású.
Citromfű: Vírusölő tulajdonsága miatt a belőle készített krém jól alkalmazható az ajakherpesz (Herpes simplex) helyi kezelésére. Teája és illóolaja is ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó a citromfű. Izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is ismert. Emellett javítja az emésztést, csökkenti a vérnyomást és a fejfájást, általános görcsoldó szer.
A karmelitavíz néven ismert "csodaszernek", amit a svájci Paracelsus készített el elsőként, egyik fő hatóanyaga a citromfű volt. Illóolaját az illatszeripar is hasznosítja különböző parfümök alkotórészeként. Mivel távol tartja a szúnyogokat, ezért nyári estéken érdemes virágcserépben az ablakba helyezni. A citrom illatára emlékeztető friss levelét saláták, mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, gomba-, hal-, szárnyas- és vadételek, fűszerecetek ízesítésére használjuk. Kiváló desszertek, valamint limonádé, sörbet, tea, vermut és vaníliapuding díszítésére és ízesítésére is.
Borsmenta: A drogot adó levelek rövid nyelűek, lemezük lándzsa vagy nyújtott ellipszis alakú, fűrészes szélű, a levél csúcsa hegyes, válla lekerekített, erezete szárnyas, felszíne sötétzöld, fonáka világosabb zöld. Gyakran a levélerezet, vagy a levél egy része antociántól ibolyás színű. A drog mentolos szagú, íze először égető, majd hűsítő. A virágzáskor gyűjtött gyógynövény kellemetlen szagú a mentofurantartalom megnövekedése miatt. Magyarországon ismert, elterjedt, mint teanövény (Menthae piperita folium), érdekes mentaízű levelek adják a fűszert. Használata igen egészséges, mert emésztési zavaroknál, felfúvódásnál, epegyulladásnál, menstruációs zavaroknál nagyon jó szolgálatot tesz. Hatás: görcsoldó, nyugtató, összehúzó.
Fodormenta / zöldmenta: (Mentha spicata) népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő fűszer-, és gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz. A drogot a leveléből vonják ki. Gyógyászati célokra a növény száráról lefosztott leveleit hasznosítják. Gyűjtési ideje: június-augusztus hónapokban. Hatóanyagainak köszönhetően jó szélhajtó, görcsoldó és emésztésjavító hatású, epetermelést fokozó, de gyomorerősítőként is elfogadott. Illóolaját megfázás esetén inhalálásra használják. Meghűlés esetén teája köhögéscsillapító hatású. Káros mellékhatása nem ismert.
- Fűszerként: Kellemes italú tea, vagy teakeverékek alkotórésze, ízletes fodormenta szósz készíthető belőle, mely a báránysültnek különösen pikáns ízvilágot kölcsönöz. Illóolaját az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja. A világ mentoltermelése évente kb.: 100 tonna körüli kristályos anyag.
Orvosi zsálya: 30–80 cm magasra növő illatos évelő félcserje. Szárának töve fás, sűrű rövid szőröktől szürkés. Fiatal levelei és hajtásai fehér molyhúak. Alsó és középső levelei nyelesek, hosszúkás lándzsásak, ráncosak. Virágai 15–23 mm hosszúak, rendszerint hármasával a lehulló murvalevelek hónaljában ülnek, lila színűek, illatosak. A párta csövében szőrkoszorú van. Levelének forrázata illóolaj- és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek öblögetésére, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert. Más fűszerekkel használva érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok körítéseit is. A kacsa-, liba-, pulyka-, vadhúsok, hústöltelékek, máj, főtt és sült halak, pástétomok, sajtok, főtt tészták ízesítésére is kiváló. Óvatosan használjuk.
Mezei kakukkfű, kerti kakukkfű: örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő fűszer- és gyógynövényfaj összefoglaló neve. Szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajták 20-50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsavörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró. Sziklakertekben, rézsűkön kővályúkban, tipegők közt és kőfalakon is nevelhetjük. Napfényt, nedves, de jó vízvezető talajt kíván. Télálló vagy fagytűrő. Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3-0,5 cm mélyre. Egy gramm magból 400-500, 5-8 cm-es palántát nevelhetünk; ezek gyökereztetésére a május-júniusban szedett, 8-10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. A palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük. Tőosztással a legjobban márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk. A legjobb fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor szedett hajtásokból kaphatjuk. Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le; itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd a szárrészektől aromaőrző csomagolásban tároljuk. Hatóanyagai: illóolajok (timol, karvakrol), tannin, szaponin, kávésav, flavonoidok.
Nagyon jó fertőtlenítő gyógytea készíthető belőle, mely megvéd a betegségektől, meghosszabbítja a sejtek életét, erősíti immunrendszerünket. Vérbőséget fokozó hatása javítja a vérkeringést, vérszegénység esetén kiváló. Kezelhető vele köhögés, hörgő- és szájüregi gyulladások, orrdugulásra inhalálni kell vele. Nyálkaoldó, köptető hatása is van. Újabban vírusos betegségekre javasolják. A nők növényének is nevezik, mert vérzési rendellenességeket és görcsöket szüntet. Dioszkoridész, a híres görög orvos májbetegségekre, bélgörcsökre, agyi keringési panaszokra és vízhajtóként használta. Linné, a neves botanikus, akiknek a növények rendszertani besorolását köszönhetjük, migrénes fejfájását kúrálta vele. Ki tudja, hogyan fedezte fel a jeles botanikus, hogy a másnaposság tüneteit is enyhíti…
Éjszakai alvópárnába téve könnyíti álmunkat, megszünteti az alvási panaszokat. Depresszióra, fáradtságra tonizáló hatása miatt javasolt. Étvágyjavító, puffadást szüntet, segíti az emésztést. Féreghajtásra is használják. Külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító hatású. Kisgyermekek fürdővizében enyhíti a hasi görcsöket, erősíti az immunrendszert.
Fűszernövényként húsokhoz, szószokba ajánlják. A legvégén adjuk az ételhez, különben elveszíti aromás illóolaját. Az illatszeripar parfümökbe és fogkrémekbe is használja.
- Felhasználása gyógyteaként:
- Belsőleg:
- Köhögés, torokfájás, vérszegénység, májbetegség, depresszió esetén napi 3 csésze tea étkezés előtt.
- Emésztésre, puffadásra esetenként étkezés után 20 perccel, egy csészével.
- Étvágyjavításra étkezés előtt félórával, egy csészével.
- Keringési panaszokra úgyszintén napi 3 csészével étkezés előtt.
- Külsőleg: Szájüregi gyulladásra, torokfájásra gargarizálni, öblögetni kell a teájával, majd azt kiköpni. Gyerekkád fürdővizébe egy gézbe kötött adag (3 gramm vagy egy evőkanál) teát lógatunk a fürdés megkezdésekor. Nagyobb mennyiségű (felnőtt fürdőkád) vizébe 3 liter elkészített teát önthetünk. Hetente legfeljebb háromszor használjuk így. Felnőttek fürdővizében is jó hatást fejt ki, tágítja az ereket, nyugtat. Frissítő fürdő: mentával, rozmaringgal és levendulával egyenlő arányban keverve, 30 gramm keveréket használva 3 liter teát készítünk, majd a fürdővízbe öntjük.
- Felhasználása olajként: Egy maréknyi friss kakukkfű virágot egy liter olívaolajban 3 napig érlelünk a napon, leszűrjük. Idegfájdalmak, isiász esetén fájdalomcsillapításra használjuk külsőleg.
Helyszínenként igény szerinti gyógynövénykert, gyógynövényspirál kialakítása. A magokat, palántákat a közösség tagjai adhatják össze, de vásárolni is lehet. A kialakításához, kezeléséhez szakmai segítséget nyújtunk. A találkozók alkalmával a gyógynövényismeretet, kóstolót tartunk. |
KERTMŰVELÉS VEGYSZER NÉLKÜL – BIOKULTÚRA, PERMAKULTÚRA
„A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.”
(Szentgyörgyi Etelka)
„Természetszerű életmód a természet védelmével, egy globális megoldás környezeti problémákra.”
(Baji Béla)
Egy biogazdaságban létrejönnek hasznos ökológiai kapcsolatok termesztett növényeink, szántóföldünk és a természetes fauna tagjai között. Ezt igyekszünk elősegíteni: búvóhelyet készítünk a sünöknek, hasznos rovaroknak, virágokat ültetünk a ragadozó és parazita rovarok számára, hogy a belőlük gyűjthető nektár és virágpor táplálja a zengőlegyeket, fürkészdarazsakat, fátyolkákat. A permakultúrás gondolkodás annyival több ennél, hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, tájat és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. A rendszernek része az ember is, tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. Célja az is, hogy pozitív közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek, embercsoportok között. A piaci értékesítést nagyban segíti, hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Ilyenek a városok és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés, a „box-rendszer”, a termelők-fogyasztók szövetkezése, a szívesség bank, a helyi „etikus befektetéseket” szolgáló pénzügyi szervezetek, stb. Ezek több helyen megvalósultak már a világban, az élővilág védelmét, a szép természetes környezetet, a pozitív közösségi kapcsolatokat és a szükségleteket egészséges, változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre.
A permakultúra egy határozott etikai követelményrendszert állít fel, amely minden, a jövőért felelősen gondolkodó ember cselekedeteit kell, hogy irányítsa. Ezt a következő pontokban foglalhatjuk össze:
- A Föld (bioszféra) védelme: Ki-ki gondolkodjon el, hogyan tudna életén, gazdálkodásán, fogyasztási szokásain úgy változtatni, hogy élete során közvetve-közvetlenül kevésbé károsítsa a természetet! Hogyan tudja jobbá tenni a környezetében a haszon- és vadon élő lények életét?
- Az emberek védelme: Hogyan tudjuk jobbá, emberibbé tenni a környezetünkben élő emberek életét? Mit tehetünk a helyi és globális társadalmi igazságtalanságok enyhítésére? Támogassuk egymást abban, hogy életmódunkat olyan módon változtassuk meg, hogy az ne ártson magunknak és a világnak. Fejlesztjük a kommunikációs készségünket, olyan közösségeket hozunk létre, amelyek valódi emberi igényeket elégítenek ki, biztosítva mindenki számára az értelmes munkát és a pihenést.
- A javak igazságos elosztása: Ez egyrészt azt jelenti, hogy tudomásul vesszük, hogy a Föld javai nem végtelenek. Nemet kell mondanunk a bennünk élő szerzési vágynak. Tudomásul kell vennünk, hogy a nyugati fogyasztói társadalmak fenntarthatatlanok. Csökkenteni kell fogyasztásunkat, nem az anyagi javak tesznek boldoggá. Osszuk meg a fölöslegeinket egymással. Ez lehet egy közösségen belüli „csere-bere” kapcsolat. Nem csak anyagi dolgokat cserélhetünk egymással, hanem cserealap lehet a tudás, az információ, valamely szakértelem, pl.: „Én megcsinálom a tetődet, te megtanítasz számítógépezni.” Ennek az elvnek legfejlettebb megvalósítói a LETS-ek (helyi gazdasági-kereskedelmi rendszerek, magyar megfogalmazásban „szívességbankok”).
Ebben a projektrészben nyílik leginkább lehetőség a közösségi kapcsolatok és a fenntarthatóság kapcsolódási pontjait megkeresni. A kiskertek, közösségi kertek kialakítása településenként a helyi sajátosságoknak megfelelően alakul, s a helyi közösség emberei döntik el, mit szeretnének ültetni, mire használják fel a terményeket s milyen módon. A fenti ismeretanyag alapot ad az együttgondolkodásnak, a gyakorlati tevékenységek megtervezésének, kialakításának.
A növénytársítás
A növénytársítások lényege, hogy bizonyos növények jó hatással vannak egymásra, míg mások egymás mellé ültetése kifejezetten nem jó, legyen szó zöldségekről, fűszernövényekről, gyógynövényekről vagy virágokról. A hatások elég eltérőek lehetnek: van, hogy konkrétan riasztják egymás kártevőit, mint a már emlegetett hagyma-répa páros, míg más esetekben, pontosan nem ismert okok miatt, de jó hatással vannak egymásra. Ezen kívül a zöldségnövények közé javasolt a virágok ültetése (körömvirág, büdöske stb.), mert azok illata elnyomja a zöldségekét, így kevésbé találják meg a kártevők.
Zöldségfélék |
Jó társítás |
Rossz társítás |
Paradicsom |
Bazsalikom, borsó, hagyma, káposzta, petrezselyem, sárgarépa, bab, zeller, körömvirág, sarkantyúka, citromfű, menta |
Burgonya, édeskömény, cékla |
Bab |
Káposzta, karfiol, kukorica, paradicsom, szamóca, tök, burgonya, brokkoli, rozmaring, menta, bársonyvirág |
Fokhagyma és hagymafélék, cékla, karalábé, paprika |
Borsó |
Fejes saláta, kukorica, padlizsán, paradicsom, paraj, sárgarépa, retek, uborka, zeller |
Burgonya, hagyma, fokhagyma |
Burgonya |
Bab, fejes saláta, kukorica, retek, petúnia, ánizs, káposzta |
Alma, paradicsom, sütőtök, hagyma |
Cékla |
Káposzta, karalábé, zsálya, saláta |
Futóbab, sárgarépa |
Cukkini |
Bab, kukorica, menta, retek |
Burgonya |
Fejes saláta |
Borsó, cékla, káposzta, retek, burgonya, hagyma |
Petrezselyem |
Fokhagyma |
Eper, paradicsom, burgonya |
Borsó, bab, káposzta |
Hagyma |
Cékla, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, paszternák, retek, saláta, zeller, bazsalikom |
Bab, borsó, káposzta, burgonya |
Káposzta |
Bab, cékla, kamilla, kapor, menta, oregánó, rozmaring, zeller, zsálya |
Paradicsom, szamóca, retek, burgonya, hagyma |
Karalábé |
Cékla |
Paprika, paradicsom |
Karfiol |
Bab, bazsalikom, kapor, saláta, menta, zsálya |
|
Kukorica |
Bab, borsó, tök, dinnye, uborka, burgonya |
|
Padlizsán |
Bab, borsó, spenót, fokhagyma |
|
Paprika |
Bab, sárgarépa, hagyma, bazsalikom, fokhagyma |
Karalábé |
Petrezselyem |
Hagyma, káposzta |
Paradicsom, kapor |
Retek |
Bab, borsó, saláta, dinnye, hagyma, káposzta, karfiol, karalábé, sárgarépa, petrezselyem, uborka |
|
Saláta |
Bab, sárgarépa, karfiol, hagyma, retek, uborka |
Brokkoli, petrezselyem |
Sárgarépa |
Bab, borsó, saláta, hagyma, retek |
Spenót, kapor, cékla |
Spenót |
Borsó, hagyma, zeller, padlizsán, karfiol |
|
Tök |
Bab, kukorica, hagyma, retek, menta |
|
Uborka |
Bab, borsó, cékla, brokkoli, fokhagyma, hagyma, kapor, káposzta, karfiol, sárgarépa |
Zsálya, burgonya |
Gyümölcsfák |
Sarkantyúka, körömvirág, citromfű |
|
Málna |
Fokhagyma |
A Hold és a növények közti kölcsönhatás kiaknázásával növelhetjük a terméshozamot. Ennek oka, hogy a Hold az égen elfoglalt helyzetéből adódóan, különbözőképpen hat a növények egyes részeire. Amikor a Hold leszálló pályán mozog, a növények nedvei visszahúzódnak az alsó részeibe. Ez az időszak nagyon alkalmas ültetésre, vetésre, metszésre.
VIRÁGNAP: Ezeken a napokon gondozzuk dísznövényeinket, itt szedjük azokat a növényeket, melyeknek a virágját fogyasztjuk pl.: brokkoli, karfiol.
GYÜMÖLCSNAP: ekkor ültessünk gyümölcsfákat, szedjünk gyümölcsöt, illetve ide tartoznak még: paradicsom, paprika, tök, uborka, dinnye.
LEVÉLNAP: a leveles növények gondozásának ideje pl.: káposzta, saláta, sóska, bazsalikom stb.
GYÖKÉRNAP: karalábé, zeller, cékla, petrezselyem, sárgarépa, retek, hagyma, burgonya gondozásának ideje.
HELYI FAJTÁK, TÁJFAJTÁK
A Biológiai Sokféleség Egyezmény kimondja, hogy a kultúrnövények genetikai sokféleségének legalább 70%-át meg kellene őrizni, a hozzájuk fűződő tudással együtt, nem csak a génbankokon keresztül, hanem a társadalom minden tagja segítheti ezt.
A vidék természeti és kulturális értékeinek megismertetése és ezen keresztül védelmének elősegítése, a táji adottságok és természeti erőforrások fenntartható használata igen fontos. Az ökológiai gazdálkodásban alapvető elvárás az ültetendő növények alkalmazkodóképességének megléte, erre a legmegfelelőbbek az adott körülményekhez adaptálódott tájfajták. A jövő mezőgazdaságának és élelmiszertermelésének kialakulásában, valamint a vidék megtartó erejének biztosításában – a környezet- és tájgazdálkodás, az ökotermelés keretében – a helyi fajtáknak, a tájfajtáknak döntő, meghatározó szerepe lesz. A cél az, hogy jó minőségű, szermaradvány-mentes, biztonságos és piacképes élelmiszereket állítsunk elő. Az ökológiai gazdálkodáshoz különösen kapcsolódó gondolat, hogy az a fajta, amelyik adott helyen alakult ki, ott „jól érzi magát”, amelyből következően egészségesebb állományok alakulnak ki (növény és állat egyaránt), kisebb a külső energiabevitel igénye, jobb minőségű végtermék jön létre. Tehát a tájfajták, a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) alkalmazásakor nem egyszerűen megőrzési tevékenységről van szó, hanem az egész életmódunkról, jövedelmező gazdálkodásunkról, a túlélésünkről (élelmiszeri önellátás!), a stabilitásunkról és a nemzeti biztonságunkról. A tájfajták a tudományos módszereket alkalmazó növénynemesítés kezdete óta fontos kiindulási alapanyagot és génforrásokat jelentettek. A kultúrnövények körében kialakult formagazdagság jelentős részben az eltérő ökológiai feltételekből, termesztői és felhasználói igényekből adódó hatásokkal magyarázható. A helyileg fenntartott és termesztett növényi fajták egyik kategóriája a történelmi tájfajták („Fél évszázad a génmegőrzés szolgálatában”, Génbank, Tápiószele, 2009.), mint például: a Tiszavidéki búza; Körösvidéki lucerna; szabadelvirágzású kukoricafajták; Nagydobosi sütőtök; Tiborszállási kender; Makói hagyma; Hajdúsági és Vecsési káposzta; Szegedi, Boldogi és Kalocsai fűszerpaprika; Cecei, Bogyiszlói és Hatvani zöldpaprika; Fóti paradicsom stb., amelyek egy-egy vidék tájtermesztésének jellegzetes fajtái voltak, lesznek. Sok esetben ezek, ill. a javított (szelektált) változataik jelenleg is köztermesztésben vannak. Másik értékes génforrás-kategóriát jelentenek a félkultív, vagy természetes területek ma is használatos tájfajtái, mint pl.: az ártéri gyümölcsösök, a különböző hasznosítású természetes gyepek, a gyógynövény-kultúrák, zárt földrajzú területek (pl.: völgyek, hegyek, élővizekkel elzárt termőhelyek), természetvédelem alatt álló területek stb.
GONDOK A TÁJFAJTÁK KÖZTERMESZTÉSBE ÁLLÍTÁSÁVAL
Az Európai Unió minden országában törvények és rendeletek szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta és ennek szaporítóanyaga termeszthető és forgalmazható, valamint mindezt csak a szigorú előírásokon alapuló engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. Általánosan nemzeti fajtajegyzéket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált és elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel, az nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel a táj- és helyi fajták – amelyek a sokféleséget és a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják – értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, ezért nem kerülhetnek fel a mai fajtajegyzékre, így lassan eltűnnek, a fennmaradásukat a jelenlegi jogi szabályozás is gátolja. A másik reális, hatásaiban évek óta megnyilvánuló veszélyforrást a multinacionális vetőmagcégek érdekei jelentik, mivel ezek a saját fajtáik értékesítésének rontását látják a helyi fajtákban, ezért érdekük, hogy azok visszaszoruljanak, eltűnjenek, hiszen ha nincs saját fajtád, akkor kénytelen vagy tőlük venni! Meg kell állapítanunk, hogy a tájfajták megőrzésével és hasznosításával az alacsony állami költségvetéssel rendelkező génbankokon kívül igazán csak elkötelezett civil szervezetek és a hagyományokhoz, értékekhez még mindig ragaszkodó, kis létszámú (öko) gazdálkodó foglalkozik. A tájfajták termelésének jövőbeni megerősödése szükségessé teszi a helyi piacok, a közvetlen értékesítés, a kistermelői élelmiszerfeldolgozás támogatását és a működési feltételek biztosítását. Kívánatos cél a gazdálkodó vetőmaghálózatok és vetőmaggyűjtemények létrehozása és működtetése.
A mezőgazdasági sokféleség (agrobiodiverzitás) drámai csökkenését jól érzékelteti, hogy napjainkban csupán mintegy 20 növényfaj biztosítja az emberiség növényi táplálékának 80%-át, holott világviszonylatban mintegy 3000 táplálkozásra alkalmas növényfaj ismert. A negatív tendencia háttérbe szorítja a tájfajtákat, holott ezek egy-egy adott tájegység helyi sajátosságaihoz, klimatikus, talajtani és hidrológiai változásaihoz alkalmazkodva biztosították a gazdálkodás kockázatainak csökkentését. Termesztésük olyan gazdálkodási rendszerbe illeszkedett, amely a táj ökológiai adottságaiból, a környezeti feltételekből indult ki, s erre épültek a helyi társadalmak gazdag, kulturális hagyományai.
Források:
http://chiliesvanilia.blogspot.hu/
http://www.jomagyararu.hu/hungarikum-magyar-elelmiszer/noveny/a-hajdusagi-torma----hungarikum
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hajd%C3%BAs%C3%A1gi_torma
http://novenyvedelem.agroinformkiado.hu/cikkek/rovat1/a_hajdusagi_tormatermesztes
http://szinesotletek.blog.hu/2012/08/09/ujrahasznositas_a_kertben_szokatlan_ultetoedenyek
http://szinesotletek.blog.hu/2012/04/07/csinald_magad_kerti_viragtarto_allvany
http://szinesotletek.blog.hu/2012/10/26/retro_viragtarto_polobol
http://szinesotletek.blog.hu/2012/07/22/mozaikozas_pvc-csobol_viragtarto
http://szinesotletek.hu/uveg-es-keramiamozaik