Civil szervezeti tudással és civil társadalom erősítésén dolgozó közösségfejlesztő szakmai háttérrel érkeztünk az egyházi közösségfejlesztés kihívásaihoz. A megismerés és az
elfogadás több ponton kísérte a munkánkat. A kétféle szervezeti kultúra közötti különbséget könnyen áthidalták a beszélgetéseink, s egymáshoz tisztelettel közelítve valósítottuk meg az egyházmegyei vezetők és a roma kisegítőik számára szervezett tanulási és találkozási alkalmakat. Ezeknek a tréningeknek az eredményeképp három településen indítottuk el a közösségfejlesztő folyamatot: Rakaca, Sajópetri, Homrogd.
A rakacai közösségfejlesztés kezdeményezője Dr. Balogh Győző lelkész és felesége, Hilda. A motivációjuk szerint az ott élő roma családok jobb életminőségéért akarnak tenni, amit Hilda kezdett el szervezni azzal a felismeréssel, hogy az asszonyok azok, akik a családról való gondolkodásba leginkább motiváltak. Ennek az alapgondolatnak a szervezése mentén a rakacai roma asszonyokat összehívta, s egy civil szervezet alakulására hívta őket 2020. őszén néhány sikeres közösen szervezett közösségi program után.
Közös célokat tűztek ki:
- Hagyományőrzés, a roma kulturális értékek megőrzése és felelevenítése, a roma- és magyar hagyományok megőrzése és megismertetése.
- A roma és nem roma magyarok közötti társadalmi elfogadás és befogadás elősegítése,
- A romák, különösen a roma nők jogainak és társadalmi érdekeinek képviselete,
- A halmozottan hátrányos helyzetűek általános társadalmi felemelkedésének segítése.
- Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek-és ifjúsági érdekképviselet - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális tevékenység
Ezzel párhuzamosan sikerült összeállítani egy olyan fejlesztési tervet, amiben a hétköznapi életvitelt támogató tevékenységek szerepeltek, mint közös főzés, varrás, háztáji gazdálkodás, sok közösségi programmal. A rakacai roma közösségfejlesztési folyamatban leginkább a helyi értékekre tudtunk építeni. A helyi roma emberekre, a helyben végzett idényjellegű munkájukra, mint gyógynövénygyűjtés, és gombaszedés. Ezen tevékenységük szolgálja a megélhetésüket is, s ennek köszönhetően több mint 200 féle gomba ismeretére tettek szert, és a gyógynövényismeret beépült mindennapjaikba.
2021. júniusi szombaton jöttek össze az előkészítő munka eredményeként a helybéli roma asszonyok a Rakacai Füveskönyv és receptek gyűjteménye a helyi közösségi életben című közös alkotás megtervezéséhez. Témája helyi értékeink lajstroma, az ismert gyógynövények és gombafajok összegyűjtése és a nyilvánosság ereje. Kérdésként felmerült, hogy elindítható-e a RASSZ youtube csatornája, ahol a recepteket megfőzik és népszerűsítik? Későbbi lépésként helyi termékek feldolgozásában is elkezdődött a gondolkodás.
A Sajópetri közösségi beszélgetések, közösségfejlesztő folyamat elindítása ahhoz járult hozzá, hogy a tanodás szülők, - akik keveset vesznek részt a tanoda életébe, - kapcsolódjanak a tanoda körüli közösségi eseményekhez. Ehhez egyszerű módszertani kérdésekkel indítottunk: Milyen értékeket látnak itt? Milyen problémákat? Milyen lehetőségeket gondolnak a megoldásra? A folyamat végére az alábbiak álltak össze:
- a tanodába járó gyerekek szülei a tanodában hozzájárulnának néhány program megvalósításához, tanoda díszítése, TABLÓ készítése a gyerekekről készült élményfotókból
- a tanoda udvarán lehetséges játszótér, homokozó és kisebb játszótéri elemek megvalósításába szívesen beletennének
- egészségügyi tanácsadás a szülőknek a járványhelyzetre
- jogi tanácsadás a családi problémákra
Közös akciónk során tablókészítésben vettek részt a tanodás szülők. A tanodai szakmai munka iránt elismerésük növekedett, nőtt a motivációjuk a további közösségi munkához.
A homrogdi roma közösség élete kezdetben egy egyházi kórus köré szerveződött, ami különböző okok miatt elhalt. A roma családok életkörülményei leginkább a gyerekeik életminőségének javítására adott kapacitást, így az első közösségi események is a gyerekek számára szerveződő szabadidős programokra fókuszált, mint játszóház, családi nap, mikulásünnepség, karácsonyi betlehem készítés. A közösségi beszélgetések felmérték a helyi cselekvési szándék irányait, amiből egy homrogdi játszótér kialakítását kezdték megtervezni. A tervezéseken a roma családok rajzokat, és ötleteket gyűjtöttek. A polgármesterrel történő egyeztetések során sikerült egy olyan támogatást megpályáznia az önkormányzatnak, amelyben a játszótér kivitelezését finanszírozhatják, így a játszótér körüli fásítást, szépítést vállalták magukra közösségi munka keretében.
A homrogdi roma közösségfejlesztő folyamat eredményei ezen túl mutatnak, hiszen létrejött egy helyi egyesület, s annak szervezésével egészültek ki a közösségi beszélgetések. Az egyesület tervei között elsősorban a közösségi programok és események szervezése áll, a játszótér adta közösségi térre fókuszálva, de emellett fontos feladatának érzi a helyi roma gyerekek tanulásának segítését, illetve a roma családok szegénységből való kitörését, a szegénység kezelését.
A program az EFOP-1.3.7-17-2017-00253 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.