Megyei Műhely

2008-ban Észak-Abaújban, egy program zárásaként konferenciára készült a FÉSZAK Kör Egyesület (helyi, térségi szervezet, amely közösségfejlesztéssel foglalkozik). Azon gondolkodtunk, hogy milyen programmal is töltsük fel a találkozást, ami nem túl elméleti, de mégis sokat tud adni minden jelenlévőnek. Így merült fel, hogy hívjuk meg azokat a térségeket, településeket, ahol 2001-től közösségfejlesztési folyamatok indultak és megkértük őket beszéljenek magukról, munkájukról. Ez volt az első alkalom, hogy személyesen találkoztak a szervezetek és települések képviselői egymással, eddig csak a szakemberektől hallottak arról, hogy hol mi zajlik. Annyira jól sikerült ez az összejövetel, hogy a végén megfogalmazták a rendszeres találkozók igényét. Ennek megszervezése egyféle elvárás is volt a Dialóg Egyesület felé, amelynek mi nagy örömmel láttunk neki. Felmerül a kérdés, hogy miért nem kezdtek el ők szervezkedni, miért várták el az összeszervezést egy fejlesztő szervezettől, miközben már nekik is voltak tapasztalataik a közösségi munka tudatos szervezésében? Azt hiszem, a válasz abban a felismerésben rejlik, hogy a megyei szinten való gondolkodás messze van a településektől, a közösségek nincsenek még az ilyen mértékű szerepvállalásra felkészülve.

Ezzel kezdődött a Megyei Közösségfejlesztő Kör története, amely 2017-ig működött. Évente három-négy alkalommal találkoztak egymással azok a települések, szervezetek, ahol közösségfejlesztési folyamatok zajlottak, akiket megérintett a közösségi munka.  Nagy dolog ez, hisz ha csak a számokat nézzük, ez közel 50-60 települést és közel 20 civil szervezetet jelent, s  még akkor is az, ha ahhoz mérjük, hogy a megyében 358 település van. Természetesen vannak, akiket az évek alatt elveszítettünk, pedig voltak képzéseinken, s bekapcsolódtak a hálózati munka egy-egy mozzanatába is, de még nem köteleződtek el annyira, hogy lássák, értsék és érezzék az ebben a hálózatban rejlő erőt.

A találkozókat mindig más helyszínen szerveztük, a helyi közösségi tereket használtuk. Az első alkalmak az ismerkedéssel teltek, mindenki megmutathatta sajátságait, erősségeit, problémáit. Az évek alatt kialakult a műhelytalálkozók állandó forgatókönyve. A legnagyobb figyelmet a házigazda település kapta, de  mindenki elmondta, hogy mi történt vele az elmúlt találkozás óta, melyek azok a kérdések, amelyek most leginkább napirenden vannak és mihez szeretnének támogatást a többiektől. Ezek mellett minden alkalommal kitűztünk egy fontos és aktuális szakmai kérdést, amelyet körüljártunk. Ilyenek voltak: a vidékfejlesztési stratégia véleményezése; a megváltozott civil törvény; a falu-város együttműködése, együttélése; a közösségi tervezés ügye, csak néhány a sok-sok témából.

A Megyei Közösségfejlesztő Kör elindulását leírhatjuk a „természetszerűen tudatos” meghatározással. Ami azt jelenti, hogy a Dialóg Egyesület körül lévő – valójában a munkakörnyezetét jelentő - települési közösségek, szervezetek bevonódása túlnőtt a kezdeti lelkesedés fázisán. Ezt egyrészt megérezték a műhely leendő tagjai, másrészt a koordinációért felelősséggel tartozó fejlesztő szakemberek is, akik látva a lehetőséget tervezetten és szervezetten akartak összehozni a tapasztalatcsere közösségen túlnyúló, formalizált keretek nélkül is értelmezhető „szövetséget”, mintegy a hálózatosodás természetes fejlődésének példájaként. Az eltökéltségében is folyamatosan megerősödő kísérlet, átnyúlva a kísérlet stádiumán, végeredményben az együttműködés kultúrájának településköziséget reprezentáló fóruma lett.

A Kör fejlődése közös akaratra épülő hálózatosodás. Az együttműködésben résztvevő szervezetek és települések nem azonos helyzetűek, nem teljesen azonos célokkal, szervezeti formákkal intézményesültek. Az erőforrásokkal való ellátottságban is változatos képet mutattak, mutatnak. A települési fejlesztési folyamatokban olyan képviselők munkálkodtak együtt, akiknek szakirányú képzettségeik nem azonosak, a szándékaik azonban hasonlóak: mindenki a hosszú távon is vállalható, közösségi megoldásokban hisz. A közösségi munka kulcsszereplői tisztában voltak a közösséghiány tényével, de a megoldást is pontosan ezen a területen keresték, a helyi társadalom felvirágoztatásának zálogát a részvételre épülő bevonódásban látták.

Meglepő volt látni, hogy mennyiféle tudás és tapasztalat halmozódott fel a települési közösségekben az évek alatt; voltak, akik az ifjúság területén, a vidékfejlesztésben, a rendezvények szervezésében szereztek tapasztalatokat, míg mások az önkormányzattal való jó partneri kapcsolat kialakításában, a helyi nyilvánosság szervezésében, vagy a közösségi színtér fenntartásában. Az évek alatt az is jól érzékelhető volt, ahogyan ezek a közösségek fejlődtek, a szakmai fókuszok áttevődtek a néhány évvel ezelőtt számukra fontos területekről egy másikra. 

A közös tanulás során, amire építhettünk, amiket a Kör tagjai tudásokat hoztak: sok helyen alakult egyesület, amelyek tevékenyen működtek; aktív a helyi közösségi élet; komplex folyamatok elindulása, komplex programok megtervezése, térségi együttműködések szerveződése; kiemelkedő kulturális tevékenységek; erős ifjúsági munka; helyi nyilvánosság fellendülése; közös rendezvények; tapasztalatcsere látogatások során jó példák megismerése.

Miért volt jó a Megyei Közösségfejlesztő Kör? Az évek alatt egyértelműen megfogalmazódott, hogy a Kör egy összekötő kapocs, találkozási pont, ahol tudást és információt lehet adni egymásnak és kapni egymástól. Az együttműködésben résztvevők ugyanazon értékrenddel rendelkező, tenni akaró emberekből álló szakmai közösségek. A cél megerősíteni a helyi közösségfejlesztői munkát.

Minden pozitívuma ellenére -  melyeket a fentiekben lehetett olvasni - a Megyei Közösségfejlesztői Kör története 2017-ben lezárult, amikor az utolsó találkozójára sorkerült. Ez köszönhető annak, hogy a közel 10 éves működés alatt minden olyan témát, lehetőséget kiaknázott a Kör, melyet forrás nélkül meg lehetett tenni. Hiába próbálkozott nem csupán a Dialóg Egyesület, hanem a Megyei Közösségfejlesztői Kör valamennyi tagja a forrásteremtéssel nem tudtunk ezen megyei hálózatnak a továbbműködéséhez, illetve a szintemelkedéséhez szükséges pénzalapokat előteremteni.

©2024 Dialog Egyesület. Designed By Endi

Search